ENDOSZKÓPOS VIZSGÁLATOK

 Az endoszkópos vizsgálatok előjegyzésének feltétele a vizsgálati alapár 50%-ának befizetése!

Gyomortükrözés altatás nélkül

Vastagbéltükrözés altatás nélkül

Gyomortükrözés és vastagbéltükrözés altatás nélkül

Altatásos gyomortükrözés

Altatásos vastagbéltükrözés

Altatásos gyomor és vastagbéltükrözés

GASZTROENTEROLÓGIAI TÜKRÖZÉS

Dr. Lombay Béla
Belgyógyász, gasztroenterológus főorvos

A gasztroenterológia

A gasztroenterológia a belgyógyászat speciális szakterülete, mely a gyomor-bélrendszer betegségeivel, elváltozásaival foglalkozik. Gasztroenterológiai szakvizsgálat ajánlott minden nyelőcső, gyomor és bélpanaszokkal, valamint máj, hasnyálmirigy és epeproblémákkal, illetve e betegségek tüneteivel jelentkező beteg számára.

A vizsgálat magába foglalja a részletes gasztroenterológiai kórtörténet és panaszok rögzítését, a fizikális alapvizsgálatot, kezelési terv felállítását és a gyógyszeres kezelési javaslatot. A gasztroenterológiai vizsgálat során képalkotó vizsgálatok alkalmazása (hasi ultrahang) és labor vizsgálat szükséges lehet melyek eléréséhez az Erzsébet Fürdő Gyógyászati és Szűrőközpontban szűrőcsomagunkkal tudunk segítséget nyújtani annak érdekében, hogy a gasztroenterológiai szakvizsgálat eredménye lehető legrövidebb időn belül elkészüljön.

Az emésztőszervi megbetegedések diagnosztizálására tükrözéses vizsgálatot – vastagbéltükrözést, gyomortükrözést fájdalommentesen, altatásban is elvégezzük.

 

Mikor forduljuk gasztroenterológushoz?

Minden olyan esetben, amikor az emésztésünk, székelésünk megváltozik, hasi fájdalmat tapasztalunk, az étkezéssel összefüggő rossz a közérzetünk van. A konkrét panaszok közül, amivel gasztroenterológust érdemes felkeresnünk a gyomorégés, a reflux, a rossz lehelet, illetve a puffadás, a hasmenés, a székrekedés. Ezek a tünetek kamaszkortól egészen idős korig mind a nőknél, mind a férfiaknál előfordulhatnak, főleg tavasszal és ősszel.

Emésztőrendszeri betegségek tüneteinek észlelése esetén, vagy háziorvosi javaslatra, illetve pozitív eredményű szűrővizsgálati tesztek, vagy családi anamnézisben szereplő rizikófaktorok esetén feltétlenül jelentkezzen az Erzsébet Fürdő Gyógyászati és Szűrőközpontunkban (Miskolc, Erzsébet tér 4.) működő gasztroenterológiai szakrendelésen!  Gasztroenterológiai szakrendelésünkön kiváló szakemberek várják szakvizsgálatra, illetve konzultációra. A vizsgálat eredményétől függően, orvosi javaslatra kerülhet sor az endoszkópos diagnosztikára az Erzsébet Fürdő Medicalban (Miskolc, Besenyői út 24.).

Fontos, hogy amennyiben panaszai endoszkópos vizsgálattal eddig még nem kerültek tisztázásra a gasztroenterológiai szakvizsgálathoz, illetve a korrekt diagnózis felállításhoz az orvosnak mindenképp szüksége lesz 1 hónapnál nem régebbi hasi UH leletre és 1 hétnél nem régebbi, az alábbi vizsgálatok értékeit tartalmazó laborleletre:

  • teljes vérkép,
  • TSH (pajzsmirigyserkentő hormon),
  • májfunkció,
  • vesefunkció,
  • ionok,
  • koleszterin,
  • triglicerid,
  • cukor,
  • szérum húgysav,
  • prothrombin INR,
  • vizelet,
  • CRP (C-reaktív fehérje)

 

Azoknak a pácienseiknek, akik nem rendelkeznek a fenti kritériumoknak megfelelő hasi ultrahang és labor leletekkel, az Erzsébet Fürdő Gyógyászati és Szűrőközpontban elérhető a gasztroenterológiai szűrőcsomagunk, mely tartalmazza a labor, hasi ultrahang és gasztroenterológiai szakvizsgálatokat.

Amennyiben telefonos időpontfoglaláskor munkatársunknak jelzi, hogy Ön a gasztroenterológiai szűrőcsomagot kéri, kollégáink úgy állítják össze a szükséges vizsgálatok időpontjait, hogy panaszával kapcsolatban a lehető leghamarabb rendelkezésére álljon a gasztroenterológus szakvéleménye.

Mindezen az egyedülálló szolgáltatáson túl még a labor vizsgálat árából 10% kedvezményt is adunk kedves vendégeinknek

 

Gasztroenterológiai betegségek és tünetek

Milyen tünetek milyen gasztroenterológiai betegségre utalhatnak?

A reflux betegség (GERD)

Gyomortájon vagy a szegycsont mögött főleg étkezés után jelentkező égő érzés, fokozott teltségérzés, az étel vagy a gyomorsav feltolulásának észlelése, olykor nyelési zavar, a falat elakadásának érzése. Előfordul, hogy ezek a nyelőcsőgyulladásra is utaló panaszok hiányoznak, és a reflux egyéb panaszokkal, gyakori köhögéssel, rekedtséggel – amelynek a hátterében nem áll tüdő, vagy fül-orr-gégészeti megbetegedés – jelentkezik.

Az sem ritka, hogy ezek a gyakori betegségek kombináltan jelennek meg, provokálva egymást, súlyosbítva a kórt, hátráltatják a gyógyulást. A reflux során a légutakba is bejutó savas gőzök hatása miatt nehezül a krónikus hörghurut gyógyulásának folyamata, de a savpára képes tüdőasztmához hasonló tüneteket is produkálni, vagy meglévő, tüdőasztmában rohamot provokálni, súlyosbítani a betegséget.

Az elsődleges vizsgálati módszer az endoszkópos vizsgálat (gyomortükrözés, gastroscopia). A tükrözés során a nyelőcső megtekintése mellett a gyomor és a nyombél vizsgálására is sor kerül. A látható makroszkópos eltérések felmérése mellett szükség esetén szövettani mintavételre is van mód.

Az endoszkópia elvégzése feltétlenül szükséges:

  • idős korban frissen kezdődő refluxos tünetek,
  • „alarm” tünetek,
  • az elkezdett gyógyszeres kezelésre adott nem megfelelő terápiás válasz,
  • valamint a tünetek gyakori visszatérése esetén.
Gyomorhurut

A gyomorhurut (gastritis) a gyomor nyálkahártyájának gyulladását jelenti. A gyomornyálkahártya gyulladását jelenti, a szövettani vizsgálat eredménye alapján szokták diagnosztizálni. A gyomor nyálkahártya gyulladásos sejtjeinek típusa alapján akut vagy krónikus formája különböztethető meg. A krónikus gyulladás a gyakoribb, bár a két típus együttesen is jelentkezhet.

Tünetei

  • hányás
  • étvágytalanság
  • hányinger
  • émelygés
  • szurokszéklet
  • kávéaljszerű hányadék
  • rossz szagú lehelet
  • szegycsont alatti fájdalom
  • felhasi diszkomfortérzés

 

A gyomorhurut heveny és idült formájának diagnózisához első lépésként az életmódi tényezők pontos ismerete szükséges. Szed-e a beteg olyan gyógyszereket, amelyek károsíthatják a gyomornyálkahártyát, fogyaszt-e alkoholt, stb. A betegségre hajlamosító tényezőket is tisztázni kell a vizsgálat során.

A röntgen a gastritis esetén nem nyújt elegendő információt. A radiológus a röntgenkép alapján inkább csak a nyálkahártya profil durvább elváltozásait ismerheti fel. A diagnózis felállításának legcélravezetőbb módszere az endoszkópia.

 

A gyomor- és nyombélfekély

A fekélybetegség alapvető tünete a felhasban jelentkező éles fájdalom, amely leggyakrabban éhgyomorra jelenik meg. A panasz étkezésre enyhül, de utána visszatér. Vannak olyan irritáló ételek is – a betegség előrehaladásával egyre több -, amelyek panaszokat okoznak. Ilyenek például a csípős és fűszeres, illetve a füstölt ételek, szénsavas italok, alkoholok. Gyakori, hogy a betegek az erős hasi fájdalomra hajnalban is felébrednek. Szintén gyakori, hogy a gyomorpanaszokhoz refluxszerű tünetek – például égő érzés a mellkasban – csatlakoznak. Előfordulhat étkezést követő nagyfokú felfúvódás, gázosodás és szelesség is. Súlyos esetben – ez már a fekély szövődményének számít – vérzés, átfúródás is jelentkezhet.

A nyombélfekélyre jellemző, hogy a fájdalom jellemzően éjszaka, üres gyomorral jelentkezik főként gyomorszáj tájékon, de néha a jobb bordaív alatt is. Étkezés hatására a fájdalom (szemben a gyomorfekéllyel) enyhül, majd egy-három óra múltán újból erősödik. A hátrafelé sugárzó fájdalom a fekélynek a hasnyálmirigybe történő terjedését jelezheti.

Fekélybetegség gyanúja esetén endoszkópos vizsgálat (gastroscopia) elvégzésére van szükség. A tükrözés során a nyelőcső, a gyomor és a nyombél vizsgálatára kerül sor. A fekély méretének, elhelyezkedésének meghatározása mellett ki tudunk zárni esetleges más betegségeket, elsősorban a gyomorrákot. Az endoszkópia során lehetőség nyílik szövettani mintavételre, valamint a Helicobacter pylori baktérium igazolására. Az endoszkópia a fekélybetegség gyógyulásának ellenőrzésére is alkalmas.

Helicobacter pylori

A Helicobacter pylori egy igen elterjedt baktérium. Magyarországon a fertőzöttség körülbelül 60-65%. A baktérium emberről-emberre terjed. A fertőzés gyermekkorban, 4-5 éves életkor előtt következik be, a felnőttkori fertőződés aránya elenyésző.

A Helicobacter pylori baktérium a gyomorban évekig, évtizedekig fennmaradhat, a fertőzöttek 10-15%-ában tüneteket is okozó gyomor-, ill. nyombélfekélyt, vagy ritkán a gyomor nyirokdaganatot okozhat. A fertőzés a gyomorrák kialakulásának kockázatát megnöveli, a fertőzöttek kb. 1%-ában gyomorrák is kialakulhat.

A pontos diagnózis gasztroszkópia során történő szövettani mintavétellel, ill. kilégzési teszt segítségével vehető fel. A baktérium vérvétel, székletvizsgálat segítségével is kimutatható. Hangsúlyozandó, hogy a vérvétel során kapott pozitív eredmény nem jelenti biztosan a fertőzés fennállását.

Hasnyálmirigy gyulladás

A hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis) a hasnyálmirigy leggyakoribb betegsége. Szerencsés esetben a heveny gyulladás teljesen meggyógyulhat, máskor maradványtünetekkel gyógyul vagy fennmaradhat krónikus (idült) formában.

A betegség vezető tünete a fokozatosan erősödő, gyakran övszerű felhasi fájdalom, amely a szegycsont alatt, a has felső-középső részén jelentkezik, és a hátba, mellkasba, esetleg az alhas irányába is kisugározhat. Köhögés, erőkifejtés, hirtelen mozdulat esetén a fájdalom rosszabbodik, míg felülés és előrehajolás esetén jellemzően enyhülnek a panaszok.

A hasfájás mellett émelygés, hányás (néha száraz öklendezés), haspuffadás, bélhűdés, súlyos lefolyású, vagy szövődményes esetekben láz, alacsony vérnyomás-értékek (akár ájulás) észlelhetők.

A hasnyálmirigy-gyulladás diagnózisának felállításához a klinikai tünetek megfigyelése mellett képalkotó diagnosztikai felvételre (hasi ultrahang) és laborvizsgálatra van szükség.

A heveny gyulladás során a hasnyálmirigyben inaktív formában termelődő enzimek már a mirigy állományában aktiválódhatnak, ezzel a szövetekben önemésztődési folyamatot indítanak el. Fontos tehát, hogy hasnyálmirigy-gyulladás gyanúja esetén minél előbb orvoshoz forduljunk, a gyulladás oka megszüntetésre kerüljön.

A hasnyálmirigy gyulladása és a hasnyálmirigyrák közötti kapcsolat egyelőre nem bizonyított, de a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás fokozott rizikót jelent a rosszindulatú daganat kialakulására.

Epekövesség

Az epe egy sárgászöld színű folyadék, amelynek a zsírok emésztésében és lebontásában kiemelkedő szerepe van. Az epehólyag a máj alatt elhelyezkedő szerv, melynek feladata a májban képződő epe tárolása és szükség esetén (étkezéskor) a patkóbélbe való ürítése.

Az epe 80%-át víz alkotja. Abban az esetben, ha epe besűrűsödik epekő jöhet létre. Az epekő az esetek döntő többségében az epehólyagban alakul ki, jóval ritkábban az epevezetékben képződik. A kövek különböző nagyságot érhetnek el, ritkán az epehólyagot csaknem ki is töltik. Gyakrabban több, kis kő van az epehólyagban, melyek különböző alakot és formát képeznek. Az epekövességben népesség kb. 13-15%-a érintett, a nők kétszer gyakrabban betegszenek meg, mint a férfiak. Kifejezetten gyakran fordul elő a világos bőrű, 40 év körüli, túlsúlyos nők között.

Az epeköves betegek 3/4-e panaszmentes. A panaszok epeköves roham formájában jelentkeznek. A roham az epeutak görcsös összehúzódása miatt alakul ki. A görcsös panaszok gyakran zsíros étel fogyasztását követően lépnek fel, néhány perctől több órán keresztül eltarthatnak, a jobb bordaív alatti területen kifejezettek, azonban a hátba is, valamint a jobb karba is kisugározhatnak. Böfögés, hányinger, hányás a görcs idején előfordulhatnak. Abban az esetben, ha a kő az epe elfolyását akadályozza úgynevezett epepangás jön létre, amely sárgaságot hoz létre a széklet világos színével. Néha nem jelentkezik epegörcsös roham hanem puffadás, teltségérzés alakul ki.

A tünetmentes epekő laboreltérésekkel nem jár. Epeköves roham esetén, abban az esetben, ha az epeutakban elzáródás van, akkor jellegzetes májenzim- valamint vérképeltérések alakulnak ki. A hasi ultrahang egy gyors és fájdalommentes eljárás az epekövek kimutatására. Nemcsak az epekövek kimutatására alkalmas, hanem az epehólyag falának vastagságát, a fő epevezeték tágasságát is meg lehet vele állapítani.

A nyelőcsőrák

A nyelészavar, a falat elakadása, fájdalmas nyelés, fokozott nyálfolyás, ismételt hányás, öklendezés.

A nyelőcsőrák általában sokáig tünetmentes, ezért a legkisebb gyanús jel esetén érdemes orvoshoz fordulni, a pontos diagnózisért. A nyelőcső vizsgálatának legmegfelelőbb módszere a gyomortükrözés.

Kik veszélyeztetettek?

  • az 50 év felettiek
  • akiknek a családjában már előfordult gyomor, vastagbél, hasnyálmirigy, emlő- vagy egyéb nőgyógyászati daganat
  • a túlsúlyosok
  • a dohányosok
  • a mozgásszegény életmódot élők
  • akik étrendjében kevés a vitamin, a nyomelem és a rost
Lisztérzékenység (Coeliakia)

A lisztérzékenység a vékonybél krónikus megbetegedése, amelyet a táplálékkal bejuttatott glutén gliadin nevű komponense idéz elő. A korábban többnyire gyermekkorban fordult elő, ám ma már egy bármely életkorban kialakuló betegség. A vékonybél-nyálkahártya károsodása következtében gyakran felszívódási zavarra utaló tünetek is megfigyelhetők.

A lisztérzékenységet a tünetek sokszínűsége miatt nagy „imitátornak” is szokták nevezni, mert számos tünet, tünetegyüttes hátterében coeliakia húzódhat meg.

A coeliakia legfontosabb tünetei:

  • Hasmenés
  • Haspuffadás
  • Fogyás
  • Indokolatlan vérszegénység
  • Fáradékonyság
  • Gyermekkori fejlődésben elmaradás
  • Felszívódási zavarok
  • Herpes-szerű bőreltérés

Mivel a betegséget a klinikai kép sokszínűsége jellemezheti, a helyes diagnózis alapja, hogy gondoljunk a betegségre. Coeliakia gyanúja esetén elsőként vérvizsgálatra és speciális teszt elvégzésére van szükség. A diagnózist a felső emésztőszervi tükrözés során a vékonybélből vett minta szövettani vizsgálata erősíti meg.

Tejcukor érzékenység (Laktóz intolerancia)

Az emésztés során a tejcukor (laktóz) lebontását a laktáz nevű enzim végzi. A tejcukor érzékenységet a laktáz enzim hiánya okozza. Az emésztetlen tejcukor a vékonybélben nem szívódik fel, lebontását a vastagbélben lévő baktériumok végzik. Az ilyenkor felszabaduló anyagok – elsősorban hidrogén gáz – okozzák a tüneteket. A laktóz intolerancia gyakori, előfordulása Magyarországon eléri a 20-30%-ot.

A tejcukor érzékenység (laktóz intolerancia) legfontosabb tünetei: tej vagy tejtermék fogyasztását követően fellépő:

  • Hasi puffadás
  • Hasmenés
  • Bélgörcsök
  • Fokozott bélgáz képződés

Mivel a fenti panaszokat más emésztőszervi betegségek is okozhatják, az esetek egy részében vastagbéltükrözés (colonoscopia), ill. gyomortükrözés (gastroscopia) elvégzésére is szükség lehet, hogy többek között kizárjuk a gyulladásos bélbetegséget, a vastagbélrákot, vagy akár a lisztérzékenységet.

A tejcukor érzékenység (laktóz intolerancia) gyakran gyulladásos bélbetegséghez (colitis ulcerosa, Crohn-betegség) társul.

Gyulladásos bélbetegség

A gyulladásos bélbetegség két leggyakrabban előforduló formája a fekélyes bélgyulladás (colitis ulcerosa) és a Crohn betegség, amelyeknek pontos oka ma még nem ismert. A gyulladásos folyamat elindulásához vélhetően együttesen jelentősek a családi, genetikai, infekciós, immunológiai, gyulladásos, valamint a környezeti tényezők.

A fekélyes bélgyulladás a végbél és a vastagbél területén fordul elő. A Crohn-betegség egyidejűleg érintheti a vékony- és vastagbelet is.

Mindkét betegségre egyaránt jellemző, hogy idült, életre szóló betegségről van szó, amelynek során aktív és tünetmentes-tünetszegény időszakok váltogatják egymást.

A colitis ulcerosára rendszerint a béltünetek a jellemzőek: végbélvérzés, véres-nyákos hasmenés.

A Crohn-betegségnek ezeken túl a különleges, bélen kívüli kórformák is jellemzői, amik érinthetik az ízületeket, a szemet, a bőrt, valamint a májat-epeutakat.

Vastagbél diverticulosis és diverticulitis

A vastagbél diverticulum zsákszerű kitüremkedés, amelynek falában a vastagbél valamennyi rétege megtalálható.

Kialakulásának pontos oka nem ismert. A diétás rostokban szegény étrend és az idősödő társadalom magyarázhatja, hogy nyugati társadalmakban jóval gyakoribb az előfordulása. A diverticulosis kockázata az életkorral nő. 60 év felett már minden második emberben kimutatható, 80 éves korban pedig az előfordulás elérheti a 80%-ot.

A diverticulosis az esetek jelentős részében tünetmentes. Tüneteket okozó diverticulosis esetén rendszerint a has bal alsó részében fellépő fájdalom, diszkomfortérzés, bal alhasi nyomásérzékenység jellemző. A tünetekhez székrekedés vagy székrekedés-hasmenés váltakozása társul. A gyulladástól (diverticulitis-től) eltérően, a diverticulosis nem jár lázzal és enyhébb a helyi hasi nyomásérzékenység.

A diverticulum gyulladása a diverticulitis a diverticulosisos betegek kis %-ában alakul ki. Spontán hasi fájdalom, rendszertelen székletürítés, a székrekedés és hasmenés váltakozása, tapintható hasi képlet, kifejezett helyi nyomásérzékenység, láz, fehérvérsejtszám szaporulat, gyorsult süllyedés jellemzi a kórképet. Diverticulitis esetén súlyos szövődmények is felléphetnek: átfúródás, tályog, hashártyagyulladás, bélelzáródás, vérzés.

Irritábilis bél szindróma (IBS)

Az irritáblis bél szindróma a vastagbél funkcionális, nem organikus tüneteinek összessége. A diagnózis felállítása elsősorban a tünetek kiértékelésén alapszik.

Tünetei:

  • hasi fájdalom, amely összefügg a széklet zavarával.
  • székrekedés, a hasmenés, vagy a hasmenés-székrekedés váltakozása.

Jellemező, hogy a tünetek évek, akár évtizedek óta is fennállnak, hullámzóak, és hiányoznak az ún. vészjósló tünetek például a véres székletürítés, étvágytalanság, fogyás, láz. Ismételt részletes kivizsgálás során sem lehet szervi, organikus elváltozást kimutatni.

Ha a legkisebb gyanú is felmerül, hogy szervi, organikus betegség állhat a tünetek hátterében, vagy vészjósló tünetek is jelentkeznek, a vastagbéltükrözés (colonoscopia) feltétlenül elvégzendő. Elsődleges fontosságú a vastagbélrák (colorectalis carcinoma) kizárása.

Vastagbélrák

A vastagbélrák a vastagbél és a végbél rosszindulatú daganata. A colorectalis carcinoma a második leggyakoribb rosszindulatú daganat. Magyarországon évente kb. 5000 ember hal meg ebben a betegségben.

A vastagbélrák rákmegelőző állapotai a polypusok, vagy adenomák. A legtöbb colorectalis carcinoma polypusokból (adenomából) alakul ki. A polypok rosszindulatú elfajulásának kockázata a polypok számával, méretével arányosan nő. A lakosság kb. egynegyedében igazolható polyp, amiből 5%-ban alakul ki vastagbélrák. A polypok előfordulása az 50-65 éves lakosság körében a leggyakoribb. A vastagbélrák 90%-a 50 év felettieknél jelentkezik, a vastagbélrák előfordulása a 65-75 éves népességben a legnagyobb.

A vastagbélrák legfontosabb tünetei a következők:

  • a székelési szokás (habitus) megváltozása: székrekedés és hasmenés váltakozása
  • elhúzódó hasmenés
  • elhúzódó székrekedés
  • mikroszkópos vérzés a székletben
  • véres széklet
  • vashiányos vérszegénység
  • hasi fájdalom
  • fogyás
  • étvágytalanság
  • hőemelkedés-láz

A fenti tünetek közül bármelyike esetén mielőbb gasztroenterológus szakorvoshoz kell fordulni. A vastagbélrák diagnózisának standardja a vastagbéltükrözés (colonoscopia). Az endoszkópos vizsgálat során mindig törekedni kell a teljes vastagbél áttekintésére. A vizsgálattal a legkisebb daganat vagy polyp is felismerhető, lehetőség van a végleges diagnózist megerősítő szövettani mintavételre, valamint a tumor mellé gyakran társuló polypok endoszkópos eltávolítására.

A vastagbél röntgenvizsgálat alkalmazása visszaszorulóban van. A hasi CT, a speciális vastagbél CT rendszerint nem helyettesíti a vastagbéltükrözést.

Az utóbbi három – négy évtizedben a vastagbél rosszindulatú daganatos megbetegedések száma többszörösére emelkedett.

A vastagbélrák az esetek 90-95%-ában vastagbél polipokból (jóindulatú daganatok) fejlődik ki általában 5-10 év alatt.

A vastagbélrák jellegzetessége, hogy sokáig semmilyen tünetet nem okoz, holott már egy ideje jelen van a szervezetben. A vastagbéltükrözésre épp emiatt van szükség: könnyen felismerhetővé válik az esetlegesen már kialakult daganat, és ami még fontosabb, felismerhetővé válnak azok az apró nyálkahártya-kinövések – orvosi szakkifejezéssel polipok – is, amelyek a vastagbélrák megelőző állapotainak tekinthetőek.

A vastagbéltükrözés során a vastagbél polipok endoszkópos hurok segítségével eltávolíthatók és ezáltal a vastagbélrák kialakulása a rendszeres 5 évenkénti vastagbéltükrözéssel csaknem teljesen megelőzhető.

Mivel a vastagbélrák és a vastagbél polip korai stádiumokban egyáltalán nem okoz tüneteket, amikor már a tünetek, (fogyás, vérszegénység, véres széklet vagy kezdődő bélelzáródás) jelentkeznek a betegnél, akkor általában már késői, nehezen kezelhető vagy áttéteket okozó vastagbél daganatot lehet csak diagnosztizálni.

Ezért a vastagbél tükrözés mint rákszűrés és rákmegelőzés 50 éves kor felett öt évenként mindenkinek ajánlott!

Elérhetőségek

ERZSÉBET FÜRDŐ MEDICAL

Cím: Miskolc, Besenyői út 34.
Nyitvatartás:
Előjegyzés szerint.

Erzsébet Fürdő ügyfélszolgálat telefonszám: +36 46 200 275
Email: info@erzsebetfurdomedical.hu